Mad Scientist Chocolate Muerto

Mexican Hot Chocolate Milk Stout 

Elég rég jelentkezetem már új sörteszttel, mert egy picit el voltam havazva mostanában, ha pedig épp volt egy kis időm, akkor sört főztem, majd palackoztam… de ezt majd egy következő bejegyzésben írom meg.

Szóval így alakult az, hogy odakint végre beköszöntött a jó idő, de én mégis most írok egy chilis stoutról, amit kifejezetten téli sörként szoktak emlegetni, viszont az én véleményem az, hogy egy jó stout az időjárástól függetlenül mindig jól tud esni. Jó-jó persze ne a strandon a tűző napon kezdj el kortyolgatni egy imperial stoutot, de ha lemegy a nap, akár még az is beleférhet. 

dsc_1145.jpg

Szóval idén év elején a Mad Scientist kidobta a Chocolate Muerto második főzetét, ami egy chilivel, kakaóval, fahéjjal és laktózzal ízesített stout. Igen, elsőre valóban nagy állatságnak hangozhat chilit tenni a sörbe, de ezt már megszokhattuk a Mad Scientisttől. Viszont ha jobban belegondolunk, akkor nem is olyan elrugaszkodott ötlet ez, legalábbis az olyanok számára mint én, akik a chilis csoki hallatán sem borzadnak el. Ugyebár mind az édességek, mint pedig az erős, csípős dolgok endorfint szabadítanak fel, így  határozottan jó párosítás lehet a kettő és mivel egy jó stout is fel tud vidítani, ez a sör egy igazi öröm bombának ígérkezik.  

dsc_1146.jpg

Az, hogy a címke kifejezetten szép, azt már meg se kellene említenem, hiszen nem rémlik olyan Mad sör aminek nem tetszett volna a dizájnja. Ahogy már a Fehérnyúl Cabroncitája esetében kifejtettem, a chili egy latin amerikai származású növény, így egy chilis sör esetében eléggé adja magát ezen kultúra motívumainak felhasználása. A Mad Scientistnél ezt a mexikói halál motívum, a La Santa Muerte ábrázolásával oldották meg, határozottan teccetősen.  

dsc_1158.jpg

A sör maga küllemre semmi extrát nem hoz, szép fekete, viszont hab gyakorlatilag nincs rajta, amiért a hozzáadott chili a felelős,  ami viszont a különlegességét adja, szóval patthelyzet vagy különleges vagy habos. 
Illatában meglepő módon nem hozza a klasszikus stoutos illatjegyeket, csak egy kis fahéj tűnik fel, viszont már megszagolva sejthetjük, hogy ez bizony csípni fog. 

Hiába szeretem a chilis dolgokat azért óvatosan kortyoltam csak bele, ám szerencsére nem a chili dominál az ízben, sőt elsőre egészen úgy tűnik, mint ha csak valahol a háttérben bújna meg. Kávés, kakaós az íze, leginkább egy alul cukrozott forró csokihoz tudnám hasonlítani. Testes mivolta ellenére egészen lágy, selymes a kortyérzet. 
A kellőképpen kiízlelgetett kortyot lenyelve, egészen az utóízben mintha egy kis csípősség jelenne meg. Majd pár újabb korty és egyértelművé válik, hogy bizony nem maradt ki belőle a chili, viszont végig csak a korty után jelentkezik egészen az ember torkában, kissé kaparós, csípős érzésként, amit egy újabb korttyal szeretnél hűsíteni, amitől ismét jön a csípős érzés és így szépen meg is itatja magát a sör. Nagyon jó összhangban vannak az ízek, nem tolták túl a chilit, pont annyira csípős, ami még érdekessé teszi és nem bántóvá, viszont ebből se kívánnék egy 0,33-as doboznál többet egyszerre. 

dsc_1150.jpg

Ha valahol szembe jön veletek ne habozzatok vegyétek meg, mert sajnos a gyártó webshopjából már elfogyott, de ha teljesen lemaradtatok róla akkor figyeljétek, hogy mikor főzik újra mert bizony egy kóstolást mindenképp megér. 

Egészségetekre!