Olyan hosszúra sikerülnek a típus megjelölések mostanában, hogy lassan a címsorban sem férnek ki, mint például a most kóstolt sör esetén is, ami egy sós mogyoróvajas karamellás birodalmi tejes porter, ami a Reketye Brewing szülöttje. 
A nagytarcsai Reketye Brewing Co egy családi sörfőzde, akik 2014-ben kezdték meg működésüket. A több mint hat éves fennállásuk során, több nemzetközi collabban is részt vettek, valamint ők voltak az elsők a hazai kisüzemi főzdék közül, akik a palackozásról átálltak a dobozolásra (a házi sörfőzők legnagyobb bánatára, hiszen így egyre nagyobb kincs lesz a 0,33-as üveg, amibe tudunk palackozni). 
A szortimetjüket megnézve láthatjuk, hogy bizony náluk sem az átlag söröket kell keresni, náluk is megtalálhatóak a most divatos neipák, vagy épp a különféle savanyú sörök, de a Dr Banghard sem csak egy szimpla porter. 

Már a megjelenése óta meg szerettem volna kóstolni ezt a sört, de valahogy csak mostanra sikerült, szóval egyből felcsillant a szemem amikor az egyik kraft sörös helyen megláttam, hogy kapható, főleg, hogy ilyen helyből viszonylag kevés van itt Pécsen, így gyorsan csappannak a készletek. 

Ponyvaregény rajongóként egyből Marcellus Wallace-ra asszociáltam a címke láttán, és inkább nem is gondoltam tovább, hogy vajon mi járt az alkotó fejében, az éppen a gumikesztyűt a kezére csattintó doktor úr  ábrázolása során.  Ezek a fekete dobozok pedig még jobban feldobják az amúgy is király dizájnt. 

A szinte teljesen fekete sör tetején hab gyakorlatilag nem képződött, de ez a mogyoró miatt nem is meglepő, nem kedveznek a habképződésnek a zsíros, olajos hozzávalók. 
Nagyon karakteres, mogyorós, karamellás, csokis illata van, mintha egy mogyorós sütit szagolgatnánk. 

És az íze? Úr Isten, zseniális! Nem is számítottam rá, hogy ennyire nagyon hozni fogja a címben is jelölt ízeket, azt hittem, hogy lesz egy porter ami az átlagosnál egy kicsit kamramellásabb és egy kicsit érződik majd a mogyoró. De e helyett, itt csak ezek az ízek vannak, szinte nem is emlékezett egy portetre se, hanem konkrétan olyan mintha egy édességet kortyolgatnánk. Nagyon jól simul össze a mogyoróvajas íz a maga enyhe sósságával a karamellás csokis édességgel és a még jelentkező enyhe vaníliás jegyekkel. 
Sokak szerint snickerses íze van, amivel az első korty után nem is vitáztam volna, de tovább ízlelgetve valahogy mégsem állt össze a kép, hasonlít a csokira, de valamire még jobban… aztán leesett a Ben&Jerry's Peanut Butter Cup jégkrémre hasonlít igazán, konkrétan ugyanolyan az íze, mint ha a jégkrémet innám. 
Kellemes krémes, selymes a kortyérzet, és ebben az édességes ízvilágban teljesen elbújik a 11%-os alkohol tartalom, szóval csak óvatosan igyuk. 

Minden várakozásomat felülmúlta, bátran ajánlom mindenkinek!
Bár az év minden szakában jól eshet ez az íz sör formájában, mégis inkább télire javasolnám, nyárra pedig ott a jégkrém és mondjuk egy jó hideg neipa. 
Viszont azt hiszem lassan kellene valami borzalmat is kóstolnom megint, mert teljesen elkényeztetem magam ezekkel a finomságokkal és ti pedig kedves olvasók azt fogjátok hinni, hogy nekem minden sör ízlik. 

Egészségetekre!