Hol is kezdjem? 1.rész
Hát az elején! Hol máshol?
Na jó, de hol is van az eleje a kóstolásra szánt sörök listájának? Ezek a gondoltok voltak a fejembe mikor beugrott, hogy mi lenne, ha teljesen az elején kezdeném? A sörtípusoknál. Szóval, ha a sörök világában jártas vagy és úgy érzed, hogy neked ez nem jelent már újdonságot, akkor nézz vissza egy pár poszttal később, ígérem, rövidesen hozni fogom az első sör tesztet is.
Akkor csapjuk is bele! Rengeteg féle sör van, amíg csak a sarki kocsma vagy a hipermarket kínálatát böngészed nem is sejtheted, hogy milyen széles is a teljese paletta. Épp ezért így első körben csak a főbb típusokat sorolom fel, és majd a kóstolások alkalmával részletesben is kifejtem, hogy mi is jellemző az adott típusra.
Alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk a söröket, alsó és felső erjesztésűekre. Mint mindenki tudja, a sörnek négy fő összetevője van, ezek a víz, az árpamaláta (egyes esetekben búzamaláta), a komló és a sörélesztő. Ez utóbbi, a sörélesztő az, ami meghatározza, hogy alsó vagy felsőerjesztésű sörről beszélünk-e. Még pedig az alapján csoportosítják ezen élesztőtörzseket, hogy a sör erjesztése során az erjesztő tartály alsó vagy felső rétegeiben helyezkedik-e el miközben a sörlé cukortartalmát alkohollá bontja. Aki ennél pontosabb meghatározást szeretne, annak az a rosszhírem van, hogy fel kell lapoznia egy szakkönyvet, mert itt úgy gondolom, hogy felesleges tovább bonyolítanom, iránymutatónak ennyi is megteszi.
Az alsóerjesztésű sörök másnéven lager sörök Bajorországból indultak hódító hadjáratukra és az ezernyolcszázas évek közepén a csehországi Plzen városban megalkotott pilsner sörtípussal ért fel a csúcsra és lett a világ legkedveltebb sörtípusa.
És akkor, hogy tovább bonyolítsam a dolgot a lagereket is legalább további öt csoportra oszthatjuk, sőt mi több, még ezen csoportokat is tovább bonthatnánk...
-Pale Lager (világos lager): a legnagyobb népszerűségnek örvendő lager, ide tartozik a már fentebb említett pilsner típus is, akár csak ha hazai nagyüzemi főzdék alapsöri is.
A halvány szalmasárgától az aranysárgáig terjedő szín, melyhez nagyfokú tisztaság párosul, átlagos nem túl magas 4-6% közti alkoholfok jellemezi. Illatában enyhén gabonás, malátás jegyek jelentkezhetnek, melyhez enyhe fűszeres, vagy virágos komló illat párosulhat. Ízében többnyire kiegyensúlyozott, az alacsonytól az enyhéig terjedő malátás, gabonás ízzel. Az aromakomlók helyett a legtöbb esetben a keserűkomlók dominálnak, de azok is csak enyhétől a közepesen keserűig terjedő mértékben.
-Bock: Alsó-Szászországból a XIII-XIV. század környékéről származó lager típus mely a világos lager mellett a második legnagyobb népszerűségnek örvend.
Elsősorban barna sörként találkozunk vele, de létezik Helles (világos) Bock is. Az eredeti recept alapján 1/3 rész búza 2/3 rész árpa a felhasznált gabonák aránya. A felhasznált árpa egy részét pörkölik mely színét, illatát, és ízprofilját is befolyásolja. Minélt több pörkölt árpát használnak annál sötétebb szín és füstösebb íz érhető el. Az enyhe füstösség mellet megmarad a maláta édessége is, ezáltal az egész sör kap egy enyhe karamellára emlékeztető ízt. Kevés és nem túl karakteres komlót használnak hozzá, így annak keserűsége csak a háttérben bújik meg. Alkohol tartalma magas 6-8%, melyet a sör testessége jól elrejt.
-Schwarzbier: A bockhoz hasonlóan a schwarzbierre is jellemző a malátás édeskés íz, viszont itt már az enyhe füstös ízek helyett, étcsokis, kávés ízek jelennek meg a másfajta pörköltárpa használatának köszönhetően, ám az édeskés maláta ízzel párosulva itt is megjelenik a karamellás ízvilág. A komló itt is a háttérbe szorul, keserűségét inkább a pörkölt gabona adja. Egy karakteres ízvilágú, de mégis könnyed, a bocknál valamivel enyhébb 5% körüli alkohol tartalmú sör.
-Märzen: vagy ha úgy tetszik Oktoberfestbier, mert bizony ez volt a híres neves Oktoberfest hivatalos sörtípusa 1872-től egészen 1990-ig, amikor is a félbarna märzent leváltotta az aranysárga festbier és azóta az lett az októberfeszt hivatalos söre. Szóval ezután a kis történelmi kitekintés után térjünk is vissza arra, hogy mi is jellemző a märzenre: színe a borostyánsárgától egészen a vöröses rézszínig terjedhet, ízében a maláta édessége köszön vissza, amit a nem túl hangsúlyos komló pont annyira egészít ki, hogy a korty után inkább sörös, mint édes szájízünk maradjon. Közepesen testes, selymes kortyérzetet ad, 5% vagy a feletti alkoholfokát jól rejti, nem engedi kilógni azt.
-Kellerbier: A szűrt, tükrösen tiszta német sörök világának kakukktojásaként is nevezhetném, hiszen a kellerbier vagy magyarul pincesör, egy szüretlen, opálos, enyhén akár élesztőzavaros sör. A többi lagerhez képest sokkal jobban támaszkodik a komlók fűszeres, virágos ízvilágára.
Most már látatjátok, hogy nem vicceltem, amikor azt írtam, hogy már csak sörtípusok terén is hatalmas a választék, és még csak ez után jönnek a felsőerjesztésű sörök, de az legyen egy következő poszt témája.
Egészségetekre!
*Ajánlom mobilról is a teljes nézetet
