Nehéz kiigazodni a sörök színein, hiszen világos sörnek nevezzük a szalmasárgát, az aranysárgát, vagy épp a borostyánt is, de ugyanígy van ez a vörös sörök esetében is, hiszen vörös a rozsdabarna és az egészen vörösboros színvilágú is. 
Viszont egy dolog biztos, a stout fekete, akár csak a legsötétebb éjszaka és mint maga Palpatine kancellár lelke… vagy is, hogy egészen eddig ebben a hitben éltem, amíg a Fehér Nyúl és a hozzá hasonló mindenre elszánt főzdék össze nem törték a sörök színkavalkádjának eme egyetlen biztos pontját és ki nem jöttek egy white stouttal. 

A ma kóstolt sör a Fehér Nyúl és a bulgáriai White Stork Beer co. nemzetközi kollaborációjából született White Stout. A White Stork 2013-ban alakult Sofiaban, ezáltal Bulgária egyik első kisüzemi sörfőzdéje, vagyis egész pontosan egy gerilla főzde. Ez azt jelenti, hogy nem rendelkeznek saját sörfőzdével, hanem másonkál főzik le a receptjeiket, így ez a sör is teljes egészében a Fehér Nyúlnál készült el a közösen kidolgozott receptúra alapján.

Szóval fehér stout, vagyis hát világos stout. Az alap koncepció ezen sörök esetében az, hogy úgy hoznak létre egy stout ízű sört, hogy ne kerüljenek bele azok az összetevők amitől a stout fekete lesz, ezek pedig a pörkölt gabonák, a malátázatlan pörkölt árpa, a csokoládé maláta és a sötétebbnél sötétebb festőmaláták. Azonban van itt egy kis bökkenő, hiszen ezen összetevők felelősek a szín mellett a stoutok jellegzetes csokis, kávés ízvilágáért is. Szóval, hogy elérjék a megszokott stout ízt, ezen összetevőket különféle egyéb természetes összetevőkkel pótolják, mint például kávéval, kakaóbabbal.

Az igazat megvallva ezelőtt még sohasem ittam még white stoutot, így nagyon kíváncsi voltam rá és nem csak az ízére, hanem a küllemére is. 
És hát nem kellene meglepődni ezen, de tényleg világos! Zseniális! A képek sajnos nem adják rendesen vissza, de az aranynál csak egy hangyányit sötétebb és szép vastag, fehér habréteg ült a tetejére. 

Illatában hozza a klasszikus stoutos illatot, karamellás, mogyorós és enyhén vaníliás jegyekkel. 
Azt hiszem nem húzom tovább a dolgot, akár csak az illata, az íze is olyan, mint egy “rendes” stoutnak. 
Karamellás, mogyorós, a korty vége felé megjön a kávés íz is, de nem túl intenzíven, épp csak megszínezve a laktóztól édeskés ízvilágot. Ahogy melegszik, jön az alkoholos melegség is, ami nem is meglepő, hiszen 8,5%-os az alkoholtartalma, valamint egészen enyhén, mintha a vanília is feltűnne a korty mélyén. A kortyérzet testes, de laktóztól mégis krémes, a felhasznált összetevők pedig jól egymásba simulva hozzák a stoutokra oly jellemző kissé édes, csokoládés, kávés ízvilágot. 

Mindenképp egy igazi sörkülönlegességgel van dolgunk, aki szereti a stoutokat, annak ez egy kihagyhatatlan darab lesz már csak a miatt is, hogy ez egy világos fekete sör. 

  /Itt majdnem fehér/

Egészségetekre!  

További sörös tartalmakért kattints a serbázis.hu-ra is!